Első nap

*Mark*

Telefonom csörgése riasztott ki a bambulásból.Legalábbis a tévét bámultam,nem is figyelve mi zajlik benne,a gondolataimmal voltam elfoglalva.Egy probléma volt:Hol a telefon?
Nem vagyok valami rendtartó,így a nagy keresgélés alatt,rá kellet jönnöm,hogy egész végig a farzsebembe volt...Ok Mark,szedd össze magad.
-Hey Cubb.Mizujs?-szóltam bele derűsen
-Kitalálom.Elfelejtettet,hogy ma indulunk,igaz?
-Hova?-állt meg az üveg,pár centire a számtól
-Mark!!
-Most mi van???Jó ha pár napra itthon tudok lenni,erre megint zaklatni kell?
-Helyesbítek:Már két hete otthon poshadsz.Másrészt.Ma indul a Do Good Bus turné!!
-Na ne!-köpöm ki a sört-Nem úgy volt hogy csak 3 nap múlva???
-Szeptember 13.Mark,sürgősen be kell szerezned egy naptárat...
-Basszus!Totál szétestem!-kaptam elő a bőröndöt,és dobáltam bele a ruhákat (egy évre elegendő rongyom van,és ne higgyétek hogy nem ismerem a mosógépet)
-Azt hallom.Na,de siess!-tette le a telefont
Nem tudom,hogy lehetek ennyire szétszórt.Talán ez a 2 hét kevés volt...Ráadásul a turné!Teljesen elfeledkeztem róla!ha tudtam volna hogy-...Na jó nem,akkor is az utolsó percben készültem volna.(De legalább rá tudtam volna hangolódni!)
37 napra elegendő holmit 2 óra alatt nem épp a legkönnyebb összekaparni,de hát ha mosógép nincs,jó lesz nekem egy patak...
Végül az utolsó pillanatba sikerült mindent elrendeznem,pont akkor dudáltak.Kiegyensúlyoztam a bőröndöket,amiket nagy küzdelem folyamán beerőszakoltunk a kocsiba,majd átkúszva a többieken,Ponsi és Cubbie között helyet foglaltam.Cubb szánalommal a szemében nézett,miközben rázta a fejét.
Kölcsönös volt,csakhogy én fizikailag adtam vissza neki.(belevertem a vállába)
-Aucs!
-Mondtam Cubbie,hogy szét vagyok szórva,nem kell mindjárt így lenézni.-forgattam a szemem
-Ez már jól kezdődik-ismerte be Ponsi
-Ugyan már srácok!Jó lesz!-próbált vidítani Isom
-Remélem..-döntöm az ülésnek a fejem
-Hányan leszünk?-érdeklődött Sean
-Húszan.Beleértve minket.-mondta az egyik szervező
-Ahha...
-Ugye megkaptad a turnétervet?-kérdezte Ponsi
Az egész kisfurgon szemei rám meredtek (hála égnek a sofőré nem)
-Nos öm,tudjátok,öm...Rossz a postaládám!-rögtönöztem
(Persze hogy megkaptam,de lusta voltam átolvasni,és elkallódott valahol)
-Itt ez enyém.-nyújtotta Isom
Gyorsan átfutottam.Igaza volt Isomnak,tényleg nagyon jó buli lesz!
-Megjöttünk!

*Tessa*

-Ne legyél már ilyen Tess,nagyon jó lesz!-bökött karba Lú
-Remélem is!Méregdrága volt...-morgolódok
-Őszintén:Szerinted ez jelentett bármit a szüleinknek?-vonta fel az egyik szemöldökét
*pár másodperc drámai csend*
-Na jó.-adom meg magam
-Na ez a beszéd!-ölel meg-Nézd,megjöttek!-toporzékolt
-Öm,ok...Foster The People,ez benne volt a leírásban,szép és jó,de fogalmam sincs kinek mi a neve...
-Szóval:Az a magas szöszi.Látod?Ő Mark Pontius.A másik rohadt magas,barna hajú.Ő Cubbie Fink.És az a borostás,ő Mark Foster.
-Ahha.Mark a másodikon+Cubbie.
-Egy egyenlet?-értetlenkedett
-Hülyéskedtem.-nevettem-Szal kettő Mark és egy Cu...Cu...Cuvalami.
-Cubbie.-forgatja a szemeit
-Jó,na,tudod hogy borzalmas a névmemóriám!
-Három név Tess,csak megjegyzed!
-Hát,ha nem szólnak hozzánk,és mi nem hozzájuk,akkor szinte lényegtelen.-kacsintok
*Lö homlokra csapás*
-Sziasztok lányok!-jött mosolyogva a magas szőke hajú
(Pont most kellet beszarnia a rövidtávú memóriámnak)
-Szia!-köszönt magabiztosan Lú
Én némán integettem.
-Mindenkinek adnia kell egy kis interjút,szóval,én kezdeném veletek.-mosolyog
-Persze.-vigyorog Lú
-Szóval:Mi a nevetek?
-Luca Csábráki.
-Tessa While.-motyogom
-Szép nevek!Honnan jöttetek?
-Barcs,Magyarország.
-North Valley,Kalifornia.
-És,csináltatok már valaha bármilyen jótékonysági programot?
-Én egyszer felsőben mentem az iskolával szemetet gyűjteni...Az számít?-erőltettem egy vigyort az arcomra
Lú és szöszi pár másodperc után hangos nevetésben törtek ki.
-Jó,ok,rendben,elvégre ez is számít valamit.-csillapodik-És te Luca?-fordul felé
-Én...Hát....
-Elment egy jótékonysági bálra.De csak mert meg volt hívva.-néztem rá szemrehányóan
-De legalább jobb mint a szemét szedés!
-Igen??Nem csináltál semmit,csak bámultál ki a fejedből,nem is adtál semmi adományt!
-Hé hé hé,hölgyek,mi ez a nagy vitázás?-szólt közbe a kisebbik,borostás (Mit mondom hogy kisebbik,amikor az orráig se érek...)
-Semmi különös.-legyintek
-Interjú..-suttogja szöszi neki
-Óóó...Ha legalább suttogtál volna...-nézett rá unottan
-Öm,van egyéb kérdés?-tereltem a témát
-Ja,igen.Miért jelentkeztetek?
Itt volt az a pont,mikor sunyi vigyorral Lucára néztem,ő meg gyorsan rögtönzött valamit.
-Mert szeretek jótékonykodni!-húzta ki magát
-Ö...ok...és te,Tessa?
-Szeretem az ilyen csoportos összejöveteleket és programokat,főleg hogy itt teszünk is valami hasznosat.-mosolygok
-Milyen megható...-mormogta Lú
-Baj hogy őszinte vagyok??
-Ok,kérlek,ne kezdjétek megint!-vágott gyorsan közbe szöszi-Úgyis indulni kell.-biccentett a busz felé
Lassacskán mindenki felszállt.Én úgy közép tájékra,Lú meg valahova hátra keveredett.
-Hali.-szólalt meg mellettem valaki
A borostás köszöntött vigyorogva.
-Oh,szia.-mosolygok vissza rá
-Tessa,ugye?Mark vagyok.-nyújtja a kezét
-Örülök Mark.-rázom meg
(Egy név kipipálva.Maradt kettő)
-Üdvözlök mindenkit a Do Good Bus-on!-szólt az egyik szervező-Az mostani alkalom különleges lesz,ugyanis a Foster The People is velünk tart!
*Hárman felállnak,integetnek,visszaülnek*
-Szóval,mivel elhúzódott az indulás,így csak este fogunk odaérni az első állomásra.Holnap reggel fogjuk az első feladatot elvégezni:Erdőbe kell menni fát ültetni!Azt követően egy közös program a közeli parkban,és indulunk a következő megállóhoz!Egyenlőre ennyit kell tudni,jó szórakozást!
-Fát ültetni...Érdekes lesz.-bólogatok
-Szerintem jó móka lesz.Főleg a parkosra leszek kíváncsi.-mosolyog rám
-Igazad van.-ismerem be-És hol fogunk megszállni?
-Gondolom valami hotelban...Remélem...
-Reméled?!-kaptam fel a fejem
-Nem kizárt hogy a buszon alszunk néhányszor....-vakarta a tarkóját
-Nem hinném hogy ide jó a hálózsák...
-Majd megoldjuk!-nevetett

Egész szórakoztatóan telt az utazás!Persze még az elején körbeadtak egy lapot,amit alá kellet írni,de utána a fiúk kiültek gitárral kezükben (a szöszi két fakanállal dobolt egy dobozon) és párat a saját számaikból,majd a  busz szavazta meg,milyen számot játszanak le.Utána ilyen szójátékok,meg persze mikor mindenki azzal beszélgetett akivel akart...Persze a bemutatkozás sem maradt ki,ahol mindenki akit ért,azzal nevet cseréltek.(Most megmondom,nem tudtam meg azt a kettő szerencsétlen nevet)
Még csendes pihenő is volt,ahol mindenki vagy fülesen zenét hallgatott,vagy aludt. (Mark fülesezett,én aludtam,aztán fordítva) És olyan gyorsan elrepült az idő,hogy szinte azonnal odaértünk.
Hála égnek,itt volt szálloda.Nem egy hat csillagos luxus,de megtette.Négyesével osztották a szobákat,és én meg Lú kettő szimpatikus lánnyal kerültünk össze.A másik busz meg valahova máshova ment...
(Azt gondoltátok csak húszan leszünk,mi?Még egy ugyan ennyi fős buszt képzeljetek el!Azt leszámítva,hogy ez még csak az egyik csoport...)