2013. május 21., kedd

Eltévedve



Az buszozás,ugyan úgy telt,mint bármikor máskor...Most Mark ült mellettem,és nagy beszélgetésbe mélyült a környezetbe ülőkkel,míg én az ablakon bámultam kifele.Nem volt túl sok életerőm,a változó táj volt a legjobb társaság.
Ellenben velem a busz teljesen feldobott hangulatba volt.Jókat nevettek,történeteket meséltek,elvoltak egymással.Linda és Carlos a buszsofőrrel csevegtek egy nagy térkép társaságával,amit fél percenként fordítottak el 90 fokban.
Az út eléggé rozoga volt,a környezet szegény.A házak többsége félig romokban,az emberek is sötét lélekkel bámultak végig buszon.És egyre többen.Végén már az egész kis falucska a földút szélén állt,és figyelte a virítóan színes és csillogó buszt.
Persze ezt látva az egész társaság lenyugodott,és síri csöndben bámultak előre.
-Mark,ez nekem nem tetszik...-suttogtam
-Ugyan,nem biztos hogy rosszat akarnak.
-Én sem szoktam előre ítélkezni,de nekik lesüt az arcukról.
Az utolsó házsornál lefékeztünk.Néhány férfi állta el az utat,fegyverrel a hátukon.Közelebb húzódtam Markhoz,és megragadtam a karját.Nincs visszaút.
Az ajtó kinyílt,a férfik meg felsétáltak.Karcolt volt az arcuk,és aranyosabb árnyalatba csillogott a bőrük.Minden egyes utast végigvizsgáltak,miközben haladtak beljebb.Az utolsó kettőt lépett,majd megállt.Mark a kezét gyorsan a combomra tette,majd nagyot nyelt.Az idegen visszalépett,majd megragadta Mark állát,és felnyomta a fejét,hogy megvizsgálhassa.
-Nocsak...-szólalt fel-Ez csak nem Mark Foster?Mi ez a bagázs itt,ha?-nézett körbe
-Főnök!-szólalt fel az egyik közölük
Ponsit és Cubbiet felrántották az ülésből.
-És a másik kettő is itt van!Ma van a szülinapom?-vigyorgott-Nem épp főnyeremények,de megérnek pár dolcsit.-húzta fel Markot
Leszegeztem a fejem,és oldalra néztem.Éreztem a mardosó tekintetét rajtam.Megfogta az államat,és maga felé fordította a fejem.
-Miket nem találunk.Mi járatban erre szépségem?-simította végig az arcom
-Hagyd békén!-mordult fel Mark
-Óó!Szóval aggódsz érte,mi?-mosolyodott el-Be kell vallani,nem mindennapi teremtés.Mit szólnál ha a kedvedért őt is magunkkal hoznánk?Élvezetes lesz a sikongásait hallgatni.-suttogta harsányan a fülébe-Fiúk!Hozzátok azt az asszonyt amelyik megtetszik!-szólt hátra
Kiszúrta Elenát is,de őt már csak távolról nézte meg
-A szöszit és a barnát hozzám vigyétek.A busz ezek után meg nem áll a határig!Semmi huncutkodás,vagy repül az egész jármű.-pofozgatta meg a sofőr nyakát
Rajtunk kívül még három nőt vittek el,és amelyikük barátja/férje fel mert szólalni,azt leütötték.
A busz ezek után teljes sebességgel száguldott tova,minket pedig egy nagy házba hurcoltak.
-Ne félj,kitalálok valamit,ígérem.-suttogta Foster
Előre lökdösték a fiúkat és mi ötünket ugyan annak az épületnek a földszinti szobájába taszigáltak.3 férfi társaságában...

*Mark*

Egy kész romnak az első emeletére vittek,azon belül egy szobára,amiben volt egy asztal,tele mindenféle rádió,telefon.számítógép,hasonlók.
Minket lelöktek a sarokba,majd idegen nyelven kezdtek valamit beszélni,és kimentek a szobából.
-Ok Mark,most törd a túlméretezett fejed!-mozgolódott Cubbie
-Gondolkozom!De ez nem könnyű,főleg hogy váltságdíjat akarnak miattunk kérni!
-Csalódást kell hogy okozzak,nem fognak értünk sokat kapni.-forgatta a szemét Ponsi
-Ami ahhoz vezet,hogy ledermednek az ár hallatán,és minket fejbe lőnek!-helyeselte Cubbie
-Arról nem is beszélek,hogy a lányokat épp most erőszakolják meg,szóval gyorsan ki kéne innen szabadulunk!-erősködtem a kötéllel
Ekkor ismét bejöttek a szobába.Leültettek minket székekbe,beállították a kamerát,és elkezdtek bele beszélni,miközben kést tartottak a torkunkhoz.
Az érzelmek vegyesen kavarogtak a fejemben.Egyrészt félelem,semmi kedvem 29 évesen meghalni.Másrészt hatalmas düh,hogy nem csak az én,hanem a kettő másik bandatársam,és Tessa élete is kockán forog.
Amikor befejezték a spanyol mondandójukat,kaján vigyorral kisiettek a szobából,előtte egy "Ne merjetek mozdulni!!" ordítással,és kulcsra zárták az ajtót,kettő őrrel előtte.Hajrá Mark,innen szabadulj ki.
-Kéne valami,amivel el tudjuk vágni a kötelet!-néztem körbe a szobába
Persze nem volt itt semmi véletlen itt hagyott kés vagy fűrész.Három szék,technikai kütyük.
-Ha betörjük az ablakot,és szilánkkal vágjuk el?-nézett Cubbie az ablakra
-Nem,azt meghallják.-ráztam a fejem
-És ha valami vezetéket kiszedünk azokból az izékből,és elégetjük?-vizsgálta Ponsi az asztal tartalmát
-Nem beszélsz hülyeséget!-csillant fel a szemem
Nekidőlve a falnak,felálltam,és hosszas ügyetlenkedés után,sikerült a kezemet a törzsem elé hoznom.Odamentem az asztalhoz,megnézni,miből is vagyunk.Számítógép,egy rádió,és valami kis szerkentyűk.Namost én nem igazán értek az ilyesmikhez,így fogalmam sem volt hogyan kreáljak ezekből szikrát.
-Ok,srácok,valami jobbat mondjatok.-fordultam vissza hozzájuk
-Ott a kapcsoló!-biccentett Cubbie a falon lévő fémdobozra
Felnyitottam,majd újra elvesztem az áramkör rengetegében.De hát nem is kezdtem én itt vizsgálódni,mindent amit találtam felkapcsoltam,majd elhátráltam.Nem kellet sokat várni,nagy szikrával kisült az egész.Még nagyobb mázlimra egy kis tűz is volt,ami fölé a csuklómat tartottam,és a várt eredmény képpen le is égett rólam,kisebb sebet hagyva.A fiúk is gyorsan megszabadultak a fogságból,majd utána megint gondolkozásba merültünk.
-Király,szabadok vagyunk.És most?-dörzsölte Cubbie a csuklóját
-El kéne intézni az őröket!-ütött ököllel a tenyerébe Pontius
-Csellel!Pontius,feküdj el a szoba közepén,és adj ki szenvedő hangokat.-nyomtam le a földre-Te meg fogd a széket!-nyomtam Cubbie kezébe-És amikor benyitnak,mi lecsapunk!
A terv szerint ment is minden.Két oldalról nekisimultunk a falhoz,miközben Pontius ordított egy nagyot (de nem akkorát hogy lent is meghallják) az őrök beléptek,és mi akkorát a hátunkra vágtunk,hogy még a vasláb is elferdült a széken.
Szobából ki,lépcsőn le,lányokat megmenteni.Belestünk a kulcslyukon.A három másik nőn már túl voltak,most jött Tessa és Elena.
-Nem ronthatunk rájuk!!-suttogta Pontius
-Csaljuk ki őket!-vetette fel az ötletet újra Cubbie
-Túl veszélyes!-rázta a fejét Ponsi
-Nem,ha én csinálom.-egyenesedtem fel
-Megőrültél??-förmedtek rám egyszerre
-Jobb mintha szétlövetnénk a seggünket!Én elcsalom őket,ti szépen kiszabadítjátok a lányokat,és rohantok ahogy csak tudtok!Őket bízzátok rám!-meredtem komolyan náluk
Bizonytalanul bólintottak,majd elrejtőztek a fel mögött.Én találtam egy kis pisztoly,párat lőttem a plafonba,hogy felhívjam magamra a figyelmet.Ki is rontottak,én meg futhattam újra.
A golyók járdaszegélyként haladtak a lábam mellet,amíg egy kis törmelék mögé nem ugrottam.Csak úgy lőtték a fal darabkát,amit lassan bontottak a fejem felett.Felmásztam az egyik épület tetejére,szerencsémre nem vettek észre.Fogtam egy méretes téglát,és azt az egyik fejére ejtettem.4/5
Persze ezzel megint felvontam magamra a figyelmet,így ugorhattam át egy másik tetőre,amivel sikeresen megrántottam a bokám.Próbáltam figyelmen kívül hagyni a fájdalmat,de döcögve tudtam már csak menni.A magasból láttam,hogy a többiek már szabadok,és futnak ahogy csak tudnak.Én az ellenkező irányba tereltem őket,annál is kevesebb esély legyen hogy korábban észreveszik hogy elszöktek.
Még egy tetőre átugrottam,ám a megrohadt kő már nem bírta a súlyomat,és összetört alattam.Lebukfenceztem az út közepére,ahol körbeálltak,és puskát tartottak a fejemhez.
-Végszó?
Drámai szünetet hagytam,majd féloldalasan közöltem:-Tilos az út közepén állni
Értetlenül néztek,mikor fülsiketítő dudával egy Range Rover hajtott neki mind a négyet szépen elsöpörve.
-Cubbie,mégis mi a francot keresel itt?-álltam fel
-Azt hiszed csak úgy itthagylak?-vigyorgott-Szállj be,a többiek már biztos kifáradtak.-nyitotta ki az anyósülés ajtaját
Elbicegtem a kocsiig,és felhúztam magamat,és tövig nyomva a gázt elhagytuk a poros falut.

Pár kilométerrel tovább 6 alakot vettünk ki a délibábból,ahogy fáradtan sétálnak a tűző napon.
Ahogy közelebb értünk,meghallották a kocsi zaját,és elkezdtek integetni.
Kiszálltam a kocsiból,és ahogy léptem párat Tessa ugrott az ölembe.
-Uram isten Mark!!-nyomta az arcát a nyakamba-Kétszer is megmentetted az életemet..
-Tartozol is nekem!
-Mi lenne az??Mondj bármit!-távolodott el tőlem
-Soha.....SOHA többé nem ébresztesz pofonnal!
Sikerült mosolyt csalnom a társaság szájára,és egy puszit kapnom Tessatól.Bemorzsolva magunkat a nagy terepjáróba,kényelmes tempóban követtök a busz nyomát.
Ha már lekéstük,fussunk utána....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése